Aktuális »

Moonshine, a kitömött hagyomány

Moonshine, a kitömött hagyomány

2017. 09. 20. – 18:30 | No Comment

Ha van italfajta, ami igazán igényli a marketing sötét oldalát, akkor az a „legális moonshine”. Ennek népszerűsítéséhez ugyanis a valóság szokatlanul nagy szeleteire kell fátylat borítani, például arra, hogy ez egyáltalán nem is italfajta. Megfelelő …

Read the full story »
Abszintológia

Az abszintról általában.

Hírek

Újdonságok az abszintról, a honlapról, vagy a hozzájuk kötődő dolgokról.

Bárpult

Minden, ami nem abszint, de fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk róla.

Ajánló

Minden abszintmárkát melegen ajánlunk – elfogyasztásra vagy elkerülésre.

Korzó

Az abszinthoz kötődő és a tőle független kultúra helye.

Bárpult, Párlat »

A kínosabb whiskys tévhitek

2018. 04. 17. – 16:37 | No Comment

A whiskys műveltséget igen sokféle téveszme sújtja, amiket gyakran ráadásul az italszakmában és -kereskedelemben dolgozók terjesztenek – gyakran jóhiszeműen. Ezek egy részén lehet vitatkozni, ám sok olyan is van, ami részben vagy egészben mezei tévedés; ezeket fogjuk most röviden helyretenni. Mindegyiket magyar nyelven találtuk olyan írásokban vagy előadásokban, ahol az olvasó (hallgató) joggal várhatná el, hogy nem tanítanak neki hülyeséget: italszaküzletek ismeretterjesztő írásaiban, de ritkábban akár párlatszakértőktől olvastuk-hallottuk őket, és ezek aztán persze gyakran visszatérnek az amatőr whiskybloggereknél is, akikre szintén hozzáértőkként tekintenek az olvasóik. A felmerülő témák egy részével később bővebben is foglalkozunk majd – két hosszú írásunk készül például a whisky eredetéről és kialakulásáról, de a hordós érleléssel és a különböző lepárlóeszközökkel is szeretnék majd külön foglalkozni.

Kezdjük néhány durvább versenyzővel; aki konyít valamit a whiskykhez, az ezekről nagyjából tudja az igazságot.

A single malt whisky és single grain whisky mint „egyféle malátából”, illetve „egyféle gabonából” készült whisky
Fantasztikusan hosszú életű baromság ahhoz képest, hogy nyilvánvalóan hasra ütésből találta ki valaki, értelmezni próbálva a – formailag tényleg szerencsétlen – kifejezéseket. A single jelző nem a maltra és grainre, hanem a whiskyre vonatkozik (tehát nem {single malt} whisky, hanem single {malt whisky}), és azt jelenti, hogy a malátawhiskyt, illetve a gabonawhiskyt egyetlen lepárlóüzemben desztillálták. (Érthető angolban single distillery malt/grain whisky volna a nevük, de ez már így marad.) Hogy hányféle árpamalátából vagy gabonából cefrézték, hányféle hordóban és hány különböző helyen érlelték, illetve hány évjáratból keverték őket, az itt lényegtelen. A „egyféle gabonaszemből készült” gabonawhisky legendája már csak azért is nagy tévedés, mert a skót, az ír, és az általános EU-szabályozás is előírja, hogy semmilyen whiskyt nem lehet maláta nélkül cefrézni.

„Az ír whiskyt tilos füstölt malátából készíteni”, vagy legalábbis „soha nem füstös”.
Nemcsak nem tilos, de még létezik is füstös ír whisky. Persze egyáltalán nem jellemző, de nemcsak a mai Connemara a kivétel, hanem régebben is előfordultak ilyen kiadások (pl. Suir Peated Malt, Cadenhead’s Peated Single Malt).

„A bourbon whisky csak Kentucky államban”, vagy akár „csak Bourbon megyében” készülhet.
Az Egyesült Államokban kell készülnie (amit több nemzetközi egyezmény is megerősít), de azon belül bármely államban. A Bourbon megyés elképzelés szerencsére ritka, és már csak azért is durva tévedés, mert Bourbon megyében jelenleg egyetlen apró szeszfőzde üzemel, és mellesleg az a történelmi Bourbon megye („Old Bourbon County”), ahol a bourbon whisky kialakult, 33 másik mai megyére is kiterjedt!

„Nem single malt, tehát blended.”
A jövőben arról is hosszasan fogok írni, hogy mi minden nem blended whisky abból, amit egyesek annak neveznek, és ennek egy részével vitatkozni is lehet, az viszont védhetetlen, hogy időnként tényleg bármit ide sorolnak, ami nem single malt whisky. Nemrégiben még egy ír single pot still whiskyt is „nem single malt, hanem blended whiskyként” mutattak be egy magyar italwebáruház vlogján, de az sem kevésbé volt kínos, amikor pár éve egy Glenfiddich-reklám „a blended whisky földjének” nevezte az Egyesült Államokat.

És akkor jöjjön a mélyvíz, ahol azt hiszem, mindenkinek mondhatunk több-kevesebb újat.

„A whiskyt azért érlelik, mert a gabonapárlatok jellegtelen ízűek.”
Időnként egyenesen úgy fogalmaznak, hogy a whisky érlelés előtt lényegében vodka. Ez a téveszme arra vezethető vissza, hogy a nyugati fogyasztó szinte kizárólag ebben a két formában találkozik gabonapárlattal: vagy hordóban érlelve (whisky) vagy tisztaszesszé finomítva (vodka). A gabonapárlat (minden más párlathoz hasonlóan) akkor semleges, ha semlegesre finomítják! Az érlelést nem azért találták ki, hogy izgalmasabb legyen a gabonapárlat, hanem azért, hogy a rossz íze finomabb ízzé alakuljon át. A gabonapárlatok a 19. század előtt arról voltak hírhedtek, hogy önmagukban szinte ihatatlanok voltak, és ma sem éppen arról híresek, hogy érlelés nélkül milyen finom ízeket lehet kihozni belőlük. A whisky íze a hordóban alakul ki, de nemcsak a hordóból kioldott, hanem jórészt a hozott anyagokból is. Ha tényleg vodkát tennének a hordóba, akkor a whisky „hordós” ízeiből nagyon kevés, szinte csak egy édes máz jelenne meg. A vodkát éppen azért nem szokás hordóban érlelni, mert „nincs mit érlelni benne”, nem hálálja meg.

Az „oszlopüst”, ami semleges whiskyt ad.
Először is, nincs ilyen szó. Az „oszlopüst” a column still fordítása akar lenni, de még leiterjakabnak is hibás. A still nem üstöt, hanem lepárlót (lepárlóeszközt) jelent; az üstöt a pot jelenti! Pot still = lepárlóüst; column still = lepárlóoszlop (vagy oszlopos lepárló). „Oszlopüst”, „column pot” nincsen. Többnyire a Coffey-lepárlót szokták „oszlopüstként” vagy lepárlótoronyként eufemizálni, pedig az nem egyszerűen lepárlóoszlop, hanem egy lepárlóoszlopból és egy finomítóoszlopból álló ipari szeszfinomító rendszer. A Coffey-rendszer ezért ad többé-kevésbé jellegtelen gabonaszeszt, nem pedig azért, mert oszlopos lepárló! Szeszfinomítók közt ugyan nem a legmodernebb konstrukció, de mai formájában annyira azért modern, hogy általában nemcsak a (skót/ír) gabonawhiskyként ismert, 94%-os gabonaszeszt, hanem 96%-os tisztaszeszt is lehet vele gyártani. A skót gabonalepárlók szeszfinomítók általában erre használják a fölös kapacitásukat.

A képzavar sajnos az angolból ered, ahol a column still leginkább „oszlopos lepárlót” jelent, az pedig sok mindent takarhat. A nemzetközi whiskys műveltségben is nagy fehér folt (gyakran még az italszakmán belül is), hogy melyik whiskyfajta pontosan milyen lepárlóval készül, és miért fontos ez az ízük szempontjából. Az egyszerűség kedvéért „kisüsti” és „oszlopos” lepárlást különböztetnek meg, aminek skót-ír-japán kontextusban még van értelme, világviszonylatban azonban félrevezető ez a fapados kategorizálás, mert „oszlopos” címén 3-4 különböző lepárlótípust kevernek össze egymással.

„Az amerikai whisky a skót gabonawhiskykhez hasonlóan lepárlótornyokon készül.”
Az előbbi tévedésből következik ez a tévedés: igaz, hogy lepárlóoszlopot használnak, de egyáltalán nem a skótokhoz hasonlóan. Míg a skót/ír gabonawhisky szeszfinomítóban készül, addig az amerikai whiskynél normálisan tényleg egy szál lepárlóoszlopról van szó, amit a cefre folyamatos lepárlására használnak. A vele készült alszeszt vagy nyersszeszt (low wine) már kisüsti lepárlással finomítják, még az olyan tömegwhiskyknél is, mint a Jack Daniel’s. A legolcsóbb, „nevenincs” bourbönöknél ugyan előfordul, hogy szeszfinomítóban készülnek, de még ekkor sem neutrális „Coffey grain” lesz belőlük, hiszen a bourbönt maximum 80%-ig szabad finomítani. (Erre egyébként a Coffey-finomító nem is alkalmas, de megfelelően beállított többoszlopos rendszerek már igen.) Ez a különbség az oka annak, hogy amíg a skót/ír gabonawhisky jobbára csak blended whiskybe való töltelékszesz, addig az amerikai whiskyk hagyományos jellegű, önálló whiskyk.

A kisüzemi vagy mikrofőzdék megint csak másképp „oszloposak”: ők nem lepárlóoszlopot, hanem általában finomítóoszloppal felszerelt lepárlóüstöt használnak – ahogy a magyar „mikrofőzdék”, azaz a kereskedelmi pálinkafőzdék többsége is. Ezzel szintén lehet „rendes” whiskyt főzni.

„A skót és kanadai whiskyt »whisky«, az írt és az amerikait »whiskey« betűzéssel kell írni.”
Nem kell. Részben ugyan a 19. században kialakult címkézési gyakorlaton alapuló, de valójában csak az 1950-es években elterjesztett marketingfogás, aminek eredetileg az lehetett a lényege, hogy az amerikai vásárló fejében elhatárolják az – akkor prémium kategóriaként betörő – scotch-ot az amerikai whiskyktől. (Az ír whiskyt ekkor még mindkét betűzéssel címkézték.) A mai napig sem olyan általánosan elfogadott ez a „szabály”, mint ahogyan azt gyakran beállítják, és teljesen normális dolog következetesen csak az egyik betűzést használni. Ezzel már korábban foglalkoztunk, bővebben lásd ott.

„A skót whiskyt általában kétszer, az írt háromszor párolják le rézüstökben.”
Ilyen formában ugyanazért nem igaz, amiért a következő sem:

„A skót és ír whisky árpából készül.”
Ez és az előbbi állítás is kizárólag a malátawhiskyre (és az ír pot still whiskyre) igaz, márpedig a skót és ír whiskyk elsöprő többsége blended whisky! Az utóbbiakhoz használt, jellemzően nagy arányú gabonawhisky nem kétszer vagy háromszor lepárolt, hanem folyamatos szeszfinomítóban készül, árpából pedig összesen annyit lát a cefréje, amennyit malátaként adagolnak az elcukrosításhoz. Ez a malátamennyiség az ír gabonawhiskynél egészen minimális is lehet, de a skótoknál is csak 10-15%. A gabonawhisky cefréjének fennmaradó része az íreknél kukorica, a skótoknál ritkábban kukorica és gyakrabban búza. Az átlagos skót és ír whisky tehát nagyobb részt kukorica- vagy búzaszeszből áll annak ellenére, hogy a keverék ízét jórészt az árpából készült, kétszeres-háromszoros lepárlású whisky határozza meg. Mindez persze nem számít titoknak, és gyakran le is írják, de ettől függetlenül mégis gyakran a skót/ír whisky általános jellemzőjeként adják elő, hogy árpából készül kétszeres/háromszoros lepárlással.

„A kanadai whisky főleg rozsból készül.”
A tipikus kanadai whisky úgy rozswhisky, mint ahogy a blended scotch malátawhisky: nem az. Olyan blended whisky, amiben a neutrális, „ipari” gabonawhiskyt (ami itt főleg kukoricából készül) egy kevés hagyományos rozswhiskyvel keverik. Az összetétele tehát lényegében olyasmi, mintha a skót/ír gabonawhiskyhez egy kis amerikai rozswhiskyt kevernének.

„Az [akármelyik] whiskyt legalább [X] évig és egy napig kell érlelni.”
A mesebeli „és egy napig” szabály semmiféle szabályozásban nem létezik, és valószínűleg soha nem is létezett.

„Az amerikai whiskyt [vagy a bourbon whiskyt] 2 évig kötelező érlelni.”
Az amerikai whiskyknek nincs kötelező érlelési idejük. A 2 év kizárólag a straight jelző követeménye, ami – ilyen félreértés is létezik, de külön nem mennék bele – nem külön whiskyfajta, hanem lényegében a „rendes” whiskyk jelzője. Az amerikai törvények szerint a whiskyt „tölgyfahordóban kell tárolni”, meghatározatlan ideig. Ha egyszer hordóba töltötték, akkor ettől kezdve bármikor lepalackozható whiskyként, azon belül bourbon whiskyként, stb. Ha a bourbon whiskyt nem érlelik két évig, akkor csak annyi változik, hogy nem straight bourbon whisky lesz. Olyannal is találkoztunk, hogy egyenesen „két éves érlelési ciklusról” írtak, ám a valóságban a legtöbb bourbon 4-6 év közötti, illetve a prémium kategóriában egyre gyakrabban fordulnak elő a 10 vagy néha akár 20 évnél idősebbek is.

„Az amerikai törvények szerint a whiskyt vadonatúj kiégetett hordóban kell érlelni”
A legtöbb konkrét típusát tényleg (bourbon, rye, wheat, malt, rye malt), de az amerikai whiskynek nem kötelező ezekbe a típusokba tartoznia, sőt: ha csak az új kiégetett hordó hiányzik, attól még lehet a neve whisky distilled from bourbon mash (rye mash, stb.) Nem beszélve a kukoricawhiskyről, amit csak akkor szabad új hordóba tölteni, ha az nincs kiégetve, sőt: nem is kötelező hordóba tölteni, enélkül is szabályos whiskynek minősül.

„Alapvetően a skót és az ír whiskyket tekintjük a legősibb kategóriának”
Egy párlatszakértőt idéztünk, és ő még óvatosan fogalmazott. Összetett téma, amivel később részleteiben foglalkozunk majd, addig is megpróbálom röviden megfogni a dolog tényszerű oldalát. Igaz, hogy a skótok és az írek már az amerikai gyarmatosítás előtt is főztek szeszt gabonából (szinte minden más európai nemzethez hasonlóan), és ezt nevezhetjük whiskynek is, ám a whisky korabeli „hagyománya” a gabonalepárlás tényében nagyjából ki is merült. Az amerikai whiskynek annyira volt az őse a skót/ír whisky, mint amennyire a német Kornbrand, a holland korenwijn vagy a magyar gabonapálinka. Ugyanúgy a nulláról indult (és nagyjából ugyanakkor is indult el onnan), mint a skót és az ír whisky. Hogy akkor miért pont whiskynek hívták az amerikai gabonapárlatokat? Mert ott és akkor ez volt a gabonapárlat legelterjedtebb angol neve, bizonyára a skót és ír bevándorlóknak köszönhetően is. Ha a whisky mint konkrétabb kategória (azaz fahordóban érlelt gabonapárlat) elterjedését vesszük, akkor az eddigi történelmi források alapján az is lehet, hogy éppen Amerikában lett elsőként népszerű! Mindenesetre amit ma whiskyként ismerünk, az mind a négy régi whiskynemzetnél párhuzamosan, a 19. században alakult ki.

„A malátázás alatt a keményítő cukorrá alakul.”
Akik ezt ilyen formában előadják (gyakran tovább cifrázva azzal, hogy a malátázás addig tart, amíg a legmagasabb lesz a maláta cukortartalma, illetve hogy forró víz hozzáadásakor a benne lévő cukor kioldódik), azok valószínűleg maguk is sejtik, hogy valamit borzasztóan félreértettek, mert ha ez így működne, akkor malátázatlan gabonából nem lehetne (vagy legalábbis régebben nem tudtak volna) szeszt főzni. A valóságban malátázáskor csak az elcukrosításhoz szükséges enzimek jönnek létre, a keményítő elcukrosítása pedig a „sörfőzés” alatt történik, amit minden gabonacefrénél el kell végezni attól függetlenül, hogy sör vagy whisky lesz belőle. Ennek (na meg az árpamaláta bőséges enzimtartalmának) köszönhetően lehet árpamalátával a malátázatlan gabonát is elcukrosítani.

„A skót blendekkel szemben, ahol a single maltokat olcsóbb ipari alkoholokkal keverik össze, Írországban a különféle whiskeyket más-más hordókban érlelik, hogy az állandó minőséget biztosítsák.”
Szó szerinti idézet egy gasztronómiai magazinból, és bár ebben a konkrét, zavaros formában nem túl elterjedt, de jól megfogja azt a hasonlóan zavaros elképzelést, hogy az ír blended whisky valahogy nemesebb volna a blended scotch-nál. Ez persze nem igaz, az ír blended whiskyben ugyanúgy „ipari alkohollal” (Coffey-whiskyvel) blendelik a hagyományos whiskyt, mint a skótok. Két felszíni különbség az, ami mégis eltérő látszatot kelt: az egyik, hogy skót whiskyből olyan olcsót/gyengét is lehet kapni, amilyet írből nem; ráadásul a scotch esetén a nagy márkák által beállított „belépő szint” is valamivel alacsonyabb, mint az íreknél. (Ez utóbbi különbséget a Jameson már kezdi elmosni.) A másik, hogy az írek még ma is egyszerűen csak „Irish whiskey” néven címkézik a blended whiskyt, és hozzá bőszen hangsúlyozzák, hogy „triple distilled”, így sokan elhiszik, hogy csak hagyományos, háromszoros lepárlású whisky van a palackban.

Jim Beam Black – a régi és az új

2018. 04. 16. – 12:15 | No Comment
Jim Beam Black – a régi és az új

Régebbi olvasóinknak már nem újdonság, hogy egy-egy neves italkiadásnak nemcsak a csomagolása, de a tartalma sem feltétlenül állandó. Egyesek szinte folyamatosan változnak, néha akár éles stílusváltással, és – főleg a „belépő szinten” és kicsit afölött …

Körte–alma

2018. 03. 05. – 13:56 | No Comment
Körte–alma

Agárdi Prémium Piros Vilmoskörte Pálinka 2016
Palackozva: 2017. 01. 09.
Beszerzés ideje: 2017. április
Finom, kerek, édeskés vilmosillat, ugyan kissé visszafogott, de egyszerre tiszta és igen szépen telt; az érett vilmoskörte illatának szinte teljes palettáját visszaadja. A korty …

Jóféle szilva

2017. 12. 06. – 13:25 | No Comment
Jóféle szilva

Palotás Pálinka – Szilva
Palackozva: 2016. 07. 14
Beszerzés ideje: 2017. március
Üde, édes szilvaillat, de ehhez képest kimondottan vaskos, komplex is – feldereng az a finom, szilvahúsos jelleg is, amit a legtöbb mai szilvapálinkából hiányolunk. Ezt teljességet …

République (Alandia)

2017. 10. 23. – 17:39 | No Comment
République (Alandia)

Összegzés:
★★★★☆ 3,4

                 

68% alk.                                                                  …

Három blended scotch

2017. 10. 12. – 10:38 | No Comment
Három blended scotch

Johnnie Walker Blender’s Batch Red Rye Finish
Blended Scotch Whisky – amerikai rozswhiskys hordókban utóérlelve
Összegzés: a maga kategóriájában jól eltalált, rozswhiskys jellegű blended scotch.
Utoljára beszerzett minta: 2017. április
Az illata amerikai rozswhisky (nem a 100% rozsból készült, …

Ismerkedjünk a rozzsal

2017. 07. 11. – 16:18 | No Comment
Ismerkedjünk a rozzsal

1776 Straight Rye Whiskey – 100 proof (James E. Pepper)
Típus: amerikai rozswhisky – straight rye whisky
Összegzés: határozott, fűszeres-rozskenyeres jellegű, testes rozswhisky.
Utoljára beszerzett minta: 2016. június
Fűszeres, édeskés illat, melyben a savanyúcefrés testes-harapós jelleg mellett egy kimondottan …

Tekirdağ Rakısı

2017. 06. 29. – 11:53 | No Comment
Tekirdağ Rakısı

Összegzés:
★★★★☆ 4,0

Típus: rakı
Származás: Törökország
45% alk.                                                              …

A „konyak” esete

2017. 06. 14. – 15:50 | No Comment
A „konyak” esete

Nem szoktam használni a „konyak” kifejezést ebben a formájában, pedig ez a magyar nyelv egyetlen jól bejáratott, kényelmesen használható szava a… konyakra. Mégpedig azért nem, mert kétértelmű szó, és legfeljebb a kontextusból derülhet ki egyértelműen, …

Four Roses és PennyPacker

2017. 06. 06. – 10:54 | No Comment
Four Roses és PennyPacker

Four Roses Bourbon
Kentucky Straight Bourbon Whiskey
Összegzés: karakteres, testes, közepesen érett bourbon.
Beszerzés ideje: 2016. november
Aránylag letisztult, vaníliás-fűszeres illat, de van benne némi éretlen édesség is. A szájban is egész kellemesen találkozik a fűszeres-vaníliás jellege a nyersebb, …

Három szilva – két magyar, egy horvát

2017. 05. 24. – 13:20 | No Comment
Három szilva – két magyar, egy horvát

Szicsek Pálinkafőzde – Valódi Ó-Szilva Pálinka
Beszerzés ideje: 2016. augusztus
A Szicsek ópálinkák mindegyike legalább 3 éves érlelésű.
Harsány szilvapálinkaillat, amit friss, lakkos erjedtség ural. A szájban ehhez illő, kellemesen harapós érzetű, az édes gyümölcsösséget pedig elég jól …

Unicum Riserva és más nyalánkságok

2017. 05. 04. – 13:53 | No Comment
Unicum Riserva és más nyalánkságok

Unicum Riserva
Származás: Magyarország
Összegzés: Édes, aszús aromájú és ízű, könnyen befogadható prémium növénylikőr.
Beszerzés ideje: 2017. március
Mézesen édes, lágy, fűszeres illat, ami ugyan egyértelműen gyógynövénylikőré, de nem kötném automatikusan az eredeti Unicumhoz – még így sem, hogy …

Duplais Balance (Matter-Luginbühl)

2017. 03. 29. – 14:42 | No Comment
Duplais Balance (Matter-Luginbühl)

Összegzés:
★★★★★ 4,2

                 

60% alk.                                                                  …

(Jade Liqueurs) V.S. 1898

2017. 02. 21. – 14:44 | No Comment
(Jade Liqueurs) V.S. 1898

Összegzés:
★★★★★ 4,7

65% alk.
A századfordulós, svájci C. F. Berger abszint replikája, melynek receptjét (egyéb információk mellett) egy 1898-es palack GC-MS analízise alapján fejtették vissza.                          …

La Ptite Traditionelle

2016. 11. 10. – 15:02 | No Comment
La Ptite Traditionelle

Összegzés:
★★★★★ 4,4

                 

53% alk.                                                                  …

Mead Base Absinthe (Žufánek)

2016. 10. 12. – 13:38 | No Comment
Mead Base Absinthe (Žufánek)

Összegzés:
★★★★☆ 3,9

                 

A Žufánek saját mézpárlatából desztillált abszintja.
68% alk.                                                        …

Pastis d’antan (Combier)

2016. 09. 08. – 16:02 | No Comment
Pastis d’antan (Combier)

Összegzés:
★★★★☆ 4,1

Típus: Pastis
Származás: Franciaország                                                               …

Brevans – Austin O. Spare (Matter-Luginbühl)

2016. 08. 15. – 14:58 | No Comment
Brevans – Austin O. Spare (Matter-Luginbühl)

Összegzés:
★★★★☆ 3,6

                 

A svájci Matter-Luginbühl szeszfőzde Brevans-sorozatának második tagja. E sorozatban a J. de Brevans-féle szeszfőző kézikönyv 1897-es kiadásának abszintreceptjeit dolgozzák fel. A kiadás névadója Austin Osman Spare angol művész (1886–1956).
Hivatalos honlap: Absinthe Brevans AO Spare …

A szocialista Magyarország egykori pálinkái – II. rész

2016. 06. 23. – 12:35 | No Comment
A szocialista Magyarország egykori pálinkái – II. rész

szerző: Dobos János
Nehéz dolgom volt, amikor nekiültem a második rész megírásához. Az első részben az 1990-es évek előtti tömegtermékek, klasszikusok szerepeltek, melyeket mindenki abban az időben ismert, ebben nagy szerepet játszott a könnyen felismerhető címke …

La Maison Fontaine Blanche

2016. 06. 06. – 14:40 | No Comment
La Maison Fontaine Blanche

Összegzés:
★★★★★ 4,3

                 

56% alk.                                                                  …

La Maison Fontaine Verte

2016. 05. 16. – 14:57 | No Comment
La Maison Fontaine Verte

Összegzés:
★★★★★ 4,4

                 

55% alk.                                                                  …

Grüne Fee Absinth

2016. 02. 24. – 20:13 | No Comment
Grüne Fee Absinth

Összegzés:
★★☆☆☆ 1,4

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★★☆☆ 2,5

                                                          …

Alandia Strong68

2016. 01. 21. – 16:52 | No Comment
Alandia Strong68

Összegzés:
★★★★☆ 3,8

                 

68% alk.                                                                  …

Jade Terminus Absinthe Oxygenée

2015. 12. 26. – 21:30 | No Comment
Jade Terminus Absinthe Oxygenée

Összegzés:
★★★★★ 4,6

                 

A Jade-sorozat ötödik tagja a békebeli Cusenier Oxygenée abszint replikája, mely a századforduló legdrágább abszintjaként híresült el. Nevét arról a különleges oxigénes kezelésről kapta, mellyel akkoriban „egészségesnek” próbálták beállítani (kompenzálva az abszintot ért korabeli …

Abszintjelenetek – A fekete múmia átka

2015. 10. 27. – 13:09 | No Comment
Abszintjelenetek – A fekete múmia átka

Hiba lenne hiteles korrajzot elvárni A fekete múmia átkától, hiszen sokkal inkább Rejtő Jenő stílusát próbálja felidézni, mint bármiféle valóságot. Akár az abszintot, akár a kora 20. századot, akár az alapul vett Rejtő-kisregényt nézzük, ez …

A’ pálinkáról

2015. 10. 14. – 17:29 | No Comment
A’ pálinkáról

Nem véletlenül választjuk egy Széchenyitől származó vitairat címét: a pálinkával ma is vannak gondok, és mi is a kereskedelmi pálinka gondjairól fogunk írni, még ha a párhuzamok itt ki is merülnek. Egy évtizeddel a pálinka …

Tunel Absinthe (zöld, 70%)

2015. 10. 06. – 17:51 | No Comment
Tunel Absinthe (zöld, 70%)

Összegzés:
★★★☆☆ 2,3

                                                                   

Megjelenés
★★☆☆☆ …

Pernod Absinthe Recette Traditionnelle / Original Recipe

2015. 09. 14. – 09:16 | No Comment
Pernod Absinthe Recette Traditionnelle / Original Recipe

Szerkesztői értékelések:
★★★★☆ 3,5
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★☆☆ 3,1
(1 felhasználói értékelés)

                                                      …

Gothica – Essence of Darkness

2015. 08. 27. – 16:52 | No Comment
Gothica – Essence of Darkness

Összegzés:
★★☆☆☆ 1,2

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★★★☆ 4,0

                                                          …

Libertine 55

2015. 08. 09. – 13:23 | One Comment
Libertine 55

Összegzés:
★★★★☆ 3,6

                 

55% alk.                                                                  …

Angélique Verte Suisse

2015. 07. 07. – 13:41 | No Comment
Angélique Verte Suisse

Összegzés:
★★★★★ 4,5

                 

68% alk.                                                                  …

Az „abszint” mint „ihatatlan”?

2015. 06. 22. – 17:57 | No Comment
Az „abszint” mint „ihatatlan”?

Utoljára frissítve: 2018. április 1.
Sok helyen találkozni azzal a szakállas elmélettel, miszerint az „abszint” szó ihatatlant jelent. Alapvetően ártalmatlan teória volna ez, ha egyesek próbálnák magára az italra vonatkoztatni. De jelentett-e ilyesmit ez a szó …

Eretnek vélemény: a whisky és a whiskey ugyanaz

2015. 05. 23. – 13:00 | No Comment
Eretnek vélemény: a whisky és a whiskey ugyanaz

Utoljára frissítve: 2017. július 21.
A whiskys értékeléseinknél sokaknak feltűnhetett már, hogy minden ország whiskyjét whiskynek nevezzük, pedig a népszerű ismeretterjesztéssel felvértezett önjelölt szakértők whiskykedvelők közt a tudatlanság netovábbjának számít lewhiskyzni egy ír vagy amerikai „whiskey”-t …

Pernod Fils (Tarragona, 1950–60-as évek)

2015. 05. 19. – 11:31 | One Comment
Pernod Fils (Tarragona, 1950–60-as évek)

Összegzés:
★★★★★ 4,3

                 

A Pernod spanyolországi leányvállalata által a francia tilalom után Tarragona városában gyártott Pernod Fils abszint az 1950–60-as évekből.
68% alk.                                …

Ouzo kólával, meg ilyenek

2015. 05. 14. – 19:24 | No Comment
Ouzo kólával, meg ilyenek

Még régebben futottam bele abba az első hallásra rémisztő információba, hogy a görög fiatalok közt divatos a kólával hígított ouzo. Eredetileg eszemben sem volt kipróbálni, mert émelyítőt émelyítővel keverve mégis mi jót várhatnánk, de egy …

Miért „nincs” mézes pálinka?

2015. 05. 04. – 11:47 | No Comment
Miért „nincs” mézes pálinka?

A pálinkás műveltség egyik alaptételének számít, hogy mézes pálinka nincs, mert a mézzel kevert pálinka nem nevezhető pálinkának. Ez azonban kissé önkényes érvelés, és azt is nagyon kevesen tudják, hogy a mézes pálinkának miért volt …

Vieux Carré

2015. 04. 28. – 15:30 | No Comment
Vieux Carré

A Vieux Carré több szempontból is különleges számunkra. Nemcsak az első tengerentúli abszintunk, hanem az első olyan prémium abszint is a magyar piacon, ami az ország több boltjában is kapható, és az első olyan, amelyikre …

Vieux Carré Absinthe Supérieure

2015. 04. 22. – 15:45 | No Comment
Vieux Carré Absinthe Supérieure

Összegzés:
★★★★☆ 4,1

Fontos! 2017-től az amerikai piacon többen is találkoztak ocsmányul keserű Veiux Carré-vel, illetve az elmúlt években egyébként is zuhanó színvonalról beszélnek. Itthon talán elég lassan forog a készlet ahhoz, hogy akár több évvel ezelőtti …

L’Interdite Distival

2015. 02. 26. – 18:16 | No Comment
L’Interdite Distival

Összegzés:
★★★★★ 4,2

                 

56% alk.                                                                  …

Búcsúzik PéterPál

2015. 02. 24. – 13:42 | No Comment
Búcsúzik PéterPál

szerző: Dobos János
Tradíciót követni, újat mutatni, egyedinek lenni. 2013 végéig, több mint 20 éves létével a PéterPál-nak, a Zwack márkájának ez sikerült.
Tradíció?
A rendszerváltás első éveiben, amikor a köztudatban a kommersz egyet jelentett a Fekete Cseresznyével …

Montmartre

2015. 02. 17. – 18:02 | No Comment
Montmartre

Összegzés:
★★★★☆ 3,8

                 

A Montmartre szokatlan fűszereket is felvonultató osztrák abszint, melynek párlatában többek közt bazsalikom, fahéj, narancs- és citromhéj is megtalálható.                                …

François Guy

2015. 01. 06. – 11:23 | No Comment
François Guy

Összegzés:
★★★★★ 4,2

                 

45% alk.                                                                  …

Az abszintot felbontani sem mindig egyszerű

2014. 12. 03. – 15:19 | No Comment
Az abszintot felbontani sem mindig egyszerű

Utoljára frissítve: 2017.04.24.
Az abszinttal kapcsolatban első nekifutásra semmi nem egyszerű és magától értetődő – miért pont a palack felbontása lenne az? Máig is annak az abszintnak van a legtöbb becsülete, amelyik a századfordulón megszakadt hagyományokat …

Legalizációs mítoszok

2014. 11. 18. – 10:13 | No Comment
Legalizációs mítoszok

Az abszinttal semmi nem történhet anélkül, hogy a sajtó mítoszokat gyártana belőle. A legalizációja is ilyen: a köztudatban az EU 1991-ben, Svájc 2005-ben, az USA 2007-ben, Franciaország pedig csak 2011-ben engedélyezte újra az abszintot. S …

Akveld’s artisanale absinthe (blanche)

2014. 11. 10. – 17:30 | No Comment
Akveld’s artisanale absinthe (blanche)

Összegzés:
★★★★★ 4,2

                 
60% alk.                                                                  …

Lucid Absinthe Supérieure

2014. 08. 24. – 12:27 | No Comment
Lucid Absinthe Supérieure

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★☆☆ 2,8 (1 értékelés)

                 

62% alk.                                                      …

Un Émile 68 (Émile Pernot)

2014. 08. 16. – 12:21 | No Comment
Un Émile 68 (Émile Pernot)

Összegzés:
★★★★☆ 3,8

                 

Az Émile Pernot egyik első jelenkori abszintja, pontosabban annak továbbfejlesztett változata.
68% alk.                                              …

La Clandestine

2014. 08. 09. – 21:45 | No Comment
La Clandestine

Szerkesztői értékelések:
★★★★★ 4,3
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★★ 4,5
(1 felhasználói értékelés)

                 
53% alk.
                                                    …

Coeur d’Absinthe – Double Distillation

2014. 08. 09. – 09:38 | No Comment
Coeur d’Absinthe – Double Distillation

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 4,0

                 
68% alk.
                                                          …

Butterfly Absinthe

2014. 08. 09. – 09:30 | No Comment
Butterfly Absinthe

Szerkesztői értékelések:
★★★★★ 4,4
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★★ 4,8
(1 felhasználói értékelés)

                 

A Butterfly-t egy kora 1900-as évekbeli amerikai abszint, a bostonban készült Butterfly ihlette. Ennek stílusa némileg eltért az importált európai abszintokétól: citrushéjat és más szokatlan fűszereket is …

Zubrsinthe

2014. 08. 08. – 15:37 | No Comment
Zubrsinthe

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★☆☆☆ 1,9

                 
72% alk.
                                                          …