Aktuális »

A louche titkai – 3. igazolatlan hiányzás

A louche titkai – 3. igazolatlan hiányzás

2014. 06. 21. – 16:58 | No Comment

Az előző részben kitárgyaltuk, miért olyan elterjedtek a hígításkor nem opálosodó hamisítványok, de mi van akkor, ha egy igazi abszint mulasztja el a kötelezőt? A jelenségnek több oka is lehet, a kezdők hibáitól kezdve egy …

Read the full story »
Abszintológia

Az abszintról általában.

Hírek

Újdonságok az abszintról, a honlapról, vagy a hozzájuk kötődő dolgokról.

Bárpult

Minden, ami nem abszint, de szeretjük, ajánljuk és javára válik a magyar italkultúrának.

Ajánló

Minden abszintmárkát melegen ajánlunk – elfogyasztásra vagy elkerülésre.

Korzó

Az abszinthoz kötődő és a tőle független kultúra helye.

Bárpult, Párlat »

Mióta pálinka a pálinka, avagy mit „szabad” inni a magyarnak?

2014. 10. 08. – 13:03 | No Comment

palIgen elterjedt manapság az a romantikus elképzelés, hogy amióta a régi magyarok megtanultak gyümölcsből és törkölyből szeszt főzni, azóta bolondok lettek volna bármi egyébnek a párlatát meginni – hogy borzasztóbbat ne írjak, mondjuk a gabonáét –, egészen addig, amíg a szocializmus és a globalizáció közbe nem szólt. Hiszen a magyar szeszfőzés hagyománya a „pálinkafőzés”, úgyhogy ha rövidről van szó, akkor a magyar ember pálinkát igyon, minden mást pedig hagyjon meg az íreknek, az amerikaiaknak és a többieknek – azoknak, akiknél nem terem gyümölcs.

Ugyanezt a képzetet támogatják a pálinka történetének online összefoglalói is: általában megtudjuk belőlük, hogy a pálinka szavunk eredetileg – négyszáz éve – a gabonapárlatokat jelölte, majd gyakran homályos utalás következik azok betiltására, és a továbbiakban véletlenül sem derül ki, hogy milyen italokról is szól a szöveg. „Pálinkát”, „pálinkafőzést” és „pálinkaadót” emlegetnek a 18-19. századból, amikor ezek a szavak égetett szeszt, szeszfőzést, illetve szeszadót jelentettek. Ez a ködösítés a mai pálinkamarketing számára kétségtelenül igen előnyös, de mennyire volt meghatározó a ma ismert pálinka az elmúlt évszázadokban, és milyen pálinkákat ittak a régi magyarok valójában?

A pálinka előzményei
Az itáliai gyógyszerészek bordesztillátumai – más európai országokhoz hasonlóan – a Magyar Királyságban is a 12-13. században jelentek meg. Ezeket akkoriban aqua ardens (égő víz), illetve többszörösen finomítva és/vagy gyógynövényekkel együtt lepárolva aqua vitae (az élet vize) neveken ismerték. Ételhez-italhoz keverve, esetleg kanalas gyógyszerként vették be, illetve gyakran külsőleg is alkalmazták őket.

Az élvezeti szeszfogyasztás hazai kezdeteiről keveset tudunk, de legkésőbb a 15. században megjelent: 1438-ban Bártfán már városi szeszfőzde üzemelt, Pozsonyban pedig ugyanekkor élvezeti cikként említik az égettbort. Mátyás király egy 1459-es leiratában a felvidéki éhínség kapcsán elítéli, hogy egyesek szeszfőzésre pocsékolják el a sörnek, kenyérnek és takarmánynak való gabonát. Feltételezhető, hogy az égetett szesz, mint Európa nagy részén, nálunk is a 14. század második felében lépett ki először a gyógyszerészeti szerepéből. Jelentősebb égetettszesz-fogyasztás mindenesetre csak a 16. századra alakult ki Magyarországon. Az „égettbor” ekkoriban hibás borból, borseprőből, gabonából, készült, illetve ezek keverékéből is: Rákóczi fejedelem 1701-ben azt írja, hogy a kifőzésre szánt borseprőhöz rozst vagy más gabonát szokás adni.

Az első „igazi” pálinkák
A borpárlat készítéséből mai fejjel automatikusan következne a törkölypálinka főzése is, azonban ez akkoriban nem volt ilyen magától értetődő. A törkölyt jó ideig csak a disznók eledeleként, illetve a törkölyecet és a csiger (lőre, törkölybor) alapanyagaként említették.

A mai értelemben vett pálinkák első nyomai a 17. századból származnak. Erdélyben ekkoriban terjedhetett el a törkölypálinka, ugyanis a század végén az erdélyi országgyűlés a gabonapárlatokkal együtt egy időre betiltotta. A gyümölcspálinka első ismert említése 1684-ből, Thököly Imrétől származik: „néha szilvából is jó égett bort vagy pálinkát főznek, mikor ideje vagyon az gyümölcsnek”. Az 1700-as években egyre gyakrabban és több helyen említik a szilvapálinkát. A pásztói ciszterci szerzetesek 1763-ban már nagyrészt egyenlő mennyiségű szilva- seprő- és törkölypálinkát főztek, de emellett egyre több gabonát is. 1787-ben Küküllő vármegye főorvosa, K. Mátyus István szerint a jobb években „könnyen készülhet Erdéllybe ötven ezer veder szilva-égett-bor”. Már ő is említi az egyéb gyümölcsök lepárlását, de ezeknek jó ideig nem lehetett nagy jelentősége, ugyanis a 20. századnál korábbi források ritka esetben említenek egyéb gyümölcsből készült pálinkát.

A 17–18. században azonban még semmiképp nem a mai színvonalú pálinkát kell elképzelnünk, hiszen a kisüsti lepárló a ma ismert formájában csak a 19. század elején jelent meg, és a falusi főzdékben még a 20. század hajnalára sem terjedt el teljes körűen. A korábbi készülékek a rosszul méretezett – általában még csak nem is spirál alakú – hűtők miatt nem voltak alkalmasak minőségi párlatok finomítására. Ezt jól illusztrálta az égetett szesz viszonylagos népszerűtlensége is: a 19. század előtt csak ott kedvelték igazán, ahol nem volt elegendő olcsó, helyben előállított bor. Jobbára a Felvidék és Erdély számított „pálinkafogyasztó” vidéknek, míg a bortermelő területeken csak a fölösleges alapanyagokból, vagy azokból sem főztek szeszt. Sok település adófeljegyzéseiben még a 18. században sem szerepel a szesz a sör és a bor mellett. A gyümölcsből gyakran aszalvány lett, a törkölyből csiger, ecet vagy takarmány, a borseprőből hamuzsír.

Pálinkafőző_kunyhó

A kezdetleges technológia miatt sokáig a seprő- és a törkölypálinka ma ismert változatai sem léteztek. Itthon még 1815-ben is adtak ki olyan kézikönyvet, ami óva int attól, hogy közvetlenül a seprőből vagy a törkölyből próbáljanak szeszt főzni – helyette csak a belőlük kinyert „bor” került az üstbe, ahogyan a „gabonapálinka” főzése előtt is sört szűrtek a cefréből. Ugyanez a kézikönyv még fenntartja a belülről ónozott rézüstök hagyományát is, ami korábban nemzetközileg elterjedt volt. A korai rézüstökben tehát a szeszgőz nem érintkezett rézfelülettel, így nem érvényesült annak jótékony katalizáló hatása, de cserébe elkerülték a fejletlen technológiából fakadó mérgezéseket.

A gabonapálinka elfelejtett hagyománya
Szeszfőzéskor a fölösleges borseprő, később törköly és gyümölcs élvezeti szempontból elsőbbséget élvezett a gabonával szemben, ám nagyobb mennyiségű röviditalt éppen azokon a vidékeken fogyasztottak, ahol nem volt jelentősebb helyi bortermelés, ezáltal borseprő és törköly sem, a korabeli gyümölcstermesztésből származó fölösleg pedig általában nem tudta kielégíteni a mennyiségi igényeket.

A „gabonapálinka” így sem a gyümölcspálinka megjelenésétől, sem az időszakos tilalmaktól nem tűnt el az ország színéről, és a 14-15. századtól egészen a kora 20. századig népszerű magyar „pálinkafajta” volt. Általában rozsból, bőséges termés esetén búzából, később kukoricából is készült, de fölösleg esetén bármely egyéb gabonát is felhasználták. Az 1600-as évektől hosszú időre általánossá váltak Magyarországon a „pálinkaházzal” üzemelő sörfőzdék, az úgynevezett „nevelős házak”. A sör és a „pálinka” találkozása nem volt véletlen: a gabona elcukrosításához és megerjesztéséhez a sörfőzőmester tudására és eszközeire volt szükség. Petz Károly 1839-es A pálinkafőzés titka c. kézikönyve még mindig a gabona- és (az akkoriban egyre jobban elterjedő) krumplipárlatok készítéséről szól. Ugyanekkor jelent meg Fényes Elek könyvében, hogy a Szabolcs vármegyében termett rozst főleg „pálinkafőzésre” vásárolják fel, a szilvapálinka hazájaként ismert Szatmárban pedig a „rozspálinka” főzése is jelentős. A gabonapárlat azonban nemcsak a kereskedelmi sör- és szeszfőzdék jellemzője volt, hanem a nagybirtok és a jobbágyság is harcban állt a főzésének jogáért. A gabona szeszipari felhasználása a 19. században egyre inkább eltörpült a burgonyáé mellett, de a Természettudományi Közlöny még 1892-ben is arról számol be, hogy Erdélyben a legtöbb „pálinka” kukoricából készül.

És hogy valami végképp megbocsáthatatlant említsünk: ez a „pálinka” még a 19. század jó részében is megegyezett például azzal az alig érlelt (elfogyasztásig fahordókban tárolt), szintén kisüsti rozs-, búza- vagy kukoricapárlattal, amit a Vadnyugaton ezalatt whisky címén vedeltek. A korábbi évszázadokban még kevesebb különbségről (vagy inkább semennyiről sem) lehet beszélni a „gabonapálinka”, a whisky, a vodka, a korn, a moutvijn és egyebek között. Ezek korabeli színvonalával szemben azonban ne legyenek nagy illúzióink: az 1800-as évek előtt hírhedten rosszízűek voltak a fejletlen üstök miatt, de a kellemes kisüsti gabonapárlat nemcsak megfelelő üstöt, hanem minőségorientált hozzáállást és többletenergiát is feltételezett. Magyarországon valószínűleg csak az oszlopos finomítás elterjedésével, a század második felében jelentek meg mai ízléssel is szalonképes „gabonapálinkák”.

A rövid életű magyar rum és hosszú utóélete
tearumAz 1820-as évekre már nagyobb mennyiségű magyar rum készült abból a nádmelaszból, amit a nyersen importált nádcukor finomításakor nyertek. 1822-ben azonban megjelent az első magyar rumutánzat (az osztrák Inländerrum hagyományaira alapozva), a század második felében pedig az import nádcukrot jórészt kiszorította az egyre olcsóbb répacukor. Az osztrák–magyar rum rövid pályafutása azonban hosszan tartó igényt teremtett, és az álrumok tradíciója majd minden utódállamban fennmaradt: az Inländerrum (Stroh, Spitz) mellett innen erednek a cseh tuzemák, a szlovén és szerb domači rum, illetve a magyar „kommersz rumok” és „sütőrumok” is. A magyar márkák csúcsát ma valószínűleg a Zwack Portorico Rum-Verschnitt jelenti (korai változatában még „Portorikó Rum”), amit még a gyártó is csak koktélösszetevőként ajánl, de feltételezhető, hogy a századfordulós rumutánzatok ennél komolyabb színvonalat is megütöttek.

A „kolompér pálinka”
Hazánkban a 18. század végén mutatták be először a krumplipárlatot, amely végül a 19. századi Magyarország messze legnagyobb arányban készült és fogyasztott, rendkívül olcsó „pálinkája” lett. 1822-ben már jelentős mennyiségről számolnak be, a 40-es években pedig már felmerül a betiltása is. Széchenyi István 1845-ös vitairata – A’ pálinkáról – a „kolompér pálinka” és az annak nyomán kiteljesedő össznépi alkoholizmus ellen tesz javaslatokat, ám kevés sikerrel: a szeszfogyasztás tovább nőtt, és a 19. század végére katasztrofális méreteket öltött. A század végén a filoxéravész tönkretette a bortermelést, miközben a burgonya olcsósága és az ipari méretű szeszgyártás rendkívül olcsó „pálinkát” eredményezett: az 1890-es években egy liter sör 36, egy liter bor 30, egy liter 50-60%-os burgonyapárlat viszont mindössze 10 krajcár volt.

Mi történt ezalatt a gyümölcs alapú párlatokkal?
A 19. században már minden adott volt a csúcsminőségű párlatok előállításához, és a tehetősebbek részéről Magyarországon is volt igény ezekre, így ekkor már valószínűleg a gyümölcspálinkáknak is legalább egy része első osztályú volt. A szilvapálinka aránya ugyan a század során egyre inkább eltörpült az ipari méretekben készült burgonyapárlaté mellett, de a mennyisége korántsem volt jelentéktelen. Jelentős kereskedelmét jegyezték fel többek közt a bánáti és a szerémségi vármegyék, illetve Nógrád, Baranya és Szatmár szilvapálinkájának is. Egyéb gyümölcspálinkákból a források alapján továbbra is kevés készült, de helyenként nagyobb mennyiségű eperpálinkát említenek. A jelenlegi nyolc helyi eredetvédettségű pálinkánk közül csak a szatmári szilvapálinka, a göcseji körtepálinka és a pannonhalmi törkölypálinka termékleírása említ a 20. századnál korábbi hagyományt. (Az adott gyümölcs termesztése és/vagy a pálinkafőzés a többségüknél korábban is fellelhető, a konkrét pálinkafajta azonban nem.)

A bortermelésnek a filoxéravész okozta kiesése tovább növelte az égetett szesz népszerűségét. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a szőlők újratelepítése után a bor jó részét borpárlat (akkori törvényes nevén „cognac”) formájában adták el, és a kizárólag ezzel foglalkozó szeszfőzdék („cognacgyárak”) kedvezményeket kaptak. A borpárlat modern népszerűsége azonban nem ekkor kezdődött: a 18–19. század fordulóján „Frantz égetett bor” vagy „Frantzia égettbor” néven készítették.

A 20. század első fele
A 20. század hajnalán már nemcsak az ipari szeszgyárak, hanem a mezőgazdasági szeszfőzdék is használtak finomítóoszlopokat. Mivel a párlatok hosszabb érlelése hazánkban nem terjedt el általánosan, ezért – például az oroszokhoz hasonlóan – nemcsak a krumpliból, a cukorrépából és a cukorrépamelaszból, hanem a gabonából is egyre inkább semleges alkoholt finomítottak, abból pedig elsősorban likőrök és „rumok” készültek, de a századfordulón már létezett például „mesterséges cognac”, azaz kommersz borpárlatutánzat is.

Az állam által 1921-ben megszabott kötelező termelési keret miatt az előállított szeszmennyiség csökkent, és ezáltal arányaikban jelentősebbé váltak a gyümölcs alapú (bor-, borseprő-, törköly- és gyümölcs-) párlatok, de így is csak kis részét tették ki az össztermelésnek. Az 1921-ben megszabott keret összesen 240 ezer hektoliter volt – ebből 160 ezer volt a mezőgazdasági szeszfőzdéké, a többi az ipari szeszgyáraké. Annak ellenére, hogy ezt a ’30-as évektől különadó fejében ismét át lehetett lépni, a gyümölcs alapú párlatok a 2. világháború végéig átlagosan csak évi 40 ezer hektolitert tettek ki. A gyümölcspálinka nagyrészt szilva volt, utána jóval kisebb arányban az eper következett. A ’30-as években népszerű lett a barackpálinka, de csak ’38-tól ugrott meg igazán a termelése. Az egyéb gyümölcspálinkák aránya elmaradt az előbbi háromtól.

A tiszta „pálinkákat” (tehát az ízesítetlen párlatokat) ekkor már jó ideje megkülönböztették a belőlük készült likőröktől és „rumoktól”, de továbbra is „pálinkák” voltak, ha édesítés nélkül ízesítették őket: a „paprikapálinka”, „diópálinka” és „hagymapálinka” nevek nem a szesz alapanyagát, hanem az ízesítőanyagot jelzik. A „pálinkán” belül megkülönböztették a borpárlatot, amit az 1920-as évekig „cognac”-nak, majd „magyar konyaknak” vagy borpárlatnak neveztek. Mindezek miatt a pálinka magyar viszonylatban jórészt leszűkült a seprő-, törköly- és gyümölcspárlatokra, de továbbra is a pálinkák közé sorolták a külföldi párlatokat, például a whiskyt, a vodkát és az abszintot is.

A „gabonapálinka” hagyományát tehát feltehetően ugyanaz a találmány ölte meg, ami a skót whisky világsikerét megalapozta: a finomítóoszlop. Egyes falvakban azonban – például Tiszacsegén – még az első világháború után is készült kisüsti „rozspálinka”, a második világháború után pedig a legtöbb üzletszerűen készült „zugpálinka” kukoricapárlat volt, mielőtt az 1970-es évektől elterjedt a műtrágyával kiegészített cukros víz (cukorcefre), amiből „bor” és „pálinka” egyaránt készült.

A szocializmus
A második világháborút követő szocialista rendszerben mindent a gazdaságosságnak rendeltek alá. A „valódi” párlatok borból vagy hibás gyümölcsből készültek, a legtöbb szeszes italt azonban finomszeszből állították elő, azt pedig szinte kizárólag cukorrépamelaszból. A gabonát nem használták szeszipari célokra, az akkori szakirodalom csak „speciális”, külföldi italok alapanyagaként mutatta be. Még a minőségi vodkát is inkább selejtes almából finomították, legalábbis a 70-es években. Nem biztos, hogy ekkor jelentek meg, de ekkor voltak igazán népszerűek a finomszeszből és mesterséges aromákból készült „kommersz pálinkák”, melyeket cseresznye és barack „pálinkaként” forgalmaztak, illetve a „különleges pálinkák”, melyek némi valódi gyümölcspárlat és „kommersz pálinka” keverékei voltak. 1971-ig a „feles főzésben” beszolgáltatott házipálinkákat is felhasználta a szeszipar, de ezek sokszor még akkori mércével is annyira rosszak voltak, hogy inkább finomszesszé dolgozták fel őket. Mindezek ellenére olyan színvonalú gyümölcspálinkák is készültek a szocializmusban, melyeket nyugatra exportáltak.

Eredetvédelem és pálinkatörvény
Az 1990-es években a pálinka jelentése még mindig ugyanaz volt, ami a 20. század elején. A magyar értelmező szótár sem magyar italnak, sem gyümölcsből származó párlatnak nem nevezte, sőt, ilyen-olyan pálinkaként határozta meg a whiskyt, az abszintot és más külföldi párlatokat. A 20. század folyamán azonban megszokottá vált, hogy Magyarországon a tiszta „pálinka” borból, borseprőből, törkölyből vagy gyümölcsből készül, hogy a borpárlatot megkülönböztetik a többi „pálinkától”, és hogy a külföldi „pálinkákat” egyre inkább a nevükön nevezik. Az ezredfordulón már jó ideje csak a törköly-, gyümölcs- és seprőpárlatokat, illetve a gyümölcspárlat-utánzatokat hozták forgalomba pálinka néven. Ezek a körülmények képezték a természetes alapját a pálinka újonnan létrehozott fogalmának, amely végül a seprőpárlatot is kizárta a pálinkák közül – vélhetően inkább uniós, mintsem magyar részről.

pal1

A magyar szeszfőzés több, mint fél évezredes története egyáltalán nem csak a pálinkáról szólt, de azt mondhatjuk, hogy napjainkra – a likőrhagyománytól eltekintve – a pálinkán kívül kevés értéket hagyott hátra. Minden bizonnyal készültek annak idején olyan kellemes „gabonapálinkák” is, melyek sok mai házi és kereskedelmi pálinkát is szégyenben hagynának, de annak nincs nyoma, hogy igazán kimagasló színvonalon, például hosszan érlelve is gyártották volna őket. A mai whiskynek tehát nincs hagyománya Magyarországon – legalábbis nem tudunk róla –, viszont amit százötven, kétszáz vagy négyszáz éve ismertek whiskyként, az akkoriban Magyarországon is jelen volt. A magyar borpárlatokat talán kínosan érinti, hogy már 220 éve is „frantzia égetett bornak” neveztük őket, később pedig egyenesen „cognac”-nak, de a névtől függetlenül érdemi hagyományról beszélhetünk, aminek szerencsére ma is előfordulnak minőségi magyar képviselői. A rumutánzataink fényét – ha volt nekik – elásta a szocializmus, a krumpliból és cukorrépából készült „pálinkákat” pedig ne is említsük; nem véletlen, hogy ezekből ma a legjobb esetben is csak finomszesz készül.

Ha a „leghagyományosabb” párlatunkat kellene megnevezni, az azonban leginkább a „seprőpálinka” lehetne, aminek a „pálinkasága” elbukott – feltehetően – az uniós eredetvédelem technikai részletein. A mai pálinkafőzdék azonban nem egészen mondtak le róla, többféle magyar seprőpárlat is kapható prémium árkategóriában. A későbbiekben már csak a magyar múltnak adózva is kiderítjük, hogy mennyi fantázia van bennük.

A magyar szeszfőzés történetének kidolgozását a fenti írással párhuzamosan a magyar Wikipédián is megkezdtem, ahol a források a lábjegyzeteken keresztül könnyebben ellenőrizhetőek: Égetett szesz/A magyar párlatok története

Források:

Lucid Absinthe Supérieure

2014. 08. 24. – 12:27 | No Comment
Lucid Absinthe Supérieure

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★☆☆ 2,8 (1 értékelés)

                 

62% alk.                                                      …

Un Émile 68 (Émile Pernot)

2014. 08. 16. – 12:21 | No Comment
Un Émile 68 (Émile Pernot)

Összegzés:
★★★★☆ 3,8

                 

Az Émile Pernot egyik első jelenkori abszintja, pontosabban annak továbbfejlesztett változata.
68% alk.                                              …

La Clandestine

2014. 08. 09. – 21:45 | No Comment
La Clandestine

Szerkesztői értékelések:
★★★★★ 4,3
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★★ 4,5
(1 felhasználói értékelés)

                 
53% alk.
                                                    …

Coeur d’Absinthe – Double Distillation

2014. 08. 09. – 09:38 | No Comment
Coeur d’Absinthe – Double Distillation

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 4,0

                 
68% alk.
                                                          …

Butterfly Absinthe

2014. 08. 09. – 09:30 | No Comment
Butterfly Absinthe

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★★★ 4,8

                 
65% alk.
                                                          …

Zubrsinthe

2014. 08. 08. – 15:37 | No Comment
Zubrsinthe

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★☆☆☆ 1,9

                 
72% alk.
                                                          …

Luxardo Sambuca dei Cesari

2014. 07. 29. – 16:40 | No Comment
Luxardo Sambuca dei Cesari

Összegzés:
★★★☆☆ 2,7

Típus: sambuca
Származás: Olaszország                                                               …

Pilavas Ouzo Nektar

2014. 07. 27. – 11:08 | No Comment
Pilavas Ouzo Nektar

Összegzés:
★★★☆☆ 2,6

Fontos: a Pilavas Ouzo tizenkét különböző stílusú palackban kerül forgalomba, melyekkel a magyar piacon merőben eltérő árakon találkoztunk, azonban a honlap alapján mindegyikbe ugyanezt az ouzót töltik! A Pilavas-palackok galériája itt érhető el.
Ország: Görögország
Típus: …

Kallnacher Absinthe

2014. 07. 27. – 10:26 | No Comment
Kallnacher Absinthe

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 3,2

                 
55% alk
.                                                          …

Lemercier Abisinthe 72

2014. 07. 26. – 15:28 | No Comment
Lemercier Abisinthe 72

Még nincs szerkesztői értékelés!

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 3,2

                 
72% alk.
                                                          …

Mr. Jekyll Absinth

2014. 07. 14. – 09:39 | No Comment
Mr. Jekyll Absinth

Összegzés:
★★☆☆☆ 2,1

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★★☆☆ 2,5

55% alk.
                                                        …

Luxardo Absinthe

2014. 07. 10. – 11:01 | No Comment
Luxardo Absinthe

Összegzés:
★☆☆☆☆ 1,1

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★☆☆☆ 2,0

                                                          …

A szocialista Magyarország egykori pálinkái – I. rész

2014. 07. 02. – 11:38 | No Comment
A szocialista Magyarország egykori pálinkái – I. rész

Szerző: Dobos János
Talán egyetlen mai pálinka sem mondhatja el magáról, hogy annyira ismert lenne, mint a szocialista időkben volt kapható „barack” és „cseresznye” pálinka, melyek csupán nevükben hasonlítottak a mai pálinkákra, tartalmukat tekintve viszont nagyban …

Ami (nem csak) Amerikának nem ízlik

2014. 06. 02. – 18:16 | No Comment
Ami (nem csak) Amerikának nem ízlik

Komoly külföldi nézettségre és kommentáradatra számíthat egy olyan YouTube-video, amin a [negatív jelző helye] amerikaiak külföldi alkoholokat kóstolnak, majd pofákat vágnak mellé. A BuzzFeed – első ránézésre is hatásvadász – videója már csak azért is …

Tabu Classic Strong Absinth 73

2014. 05. 27. – 14:27 | No Comment
Tabu Classic Strong Absinth 73

Összegzés:
★★★☆☆ 2,9

                 
73% alk.                                                                  …

28 növénylikőrt értékeltünk

2014. 05. 13. – 17:30 | No Comment
28 növénylikőrt értékeltünk

Talán a gyógynövénylikőr az egyetlen olyan röviditalfajta a pálinkán kívül, amit a magyar nép a sajátjaként fogad el, nem pedig a külföld áldásaként/átkaként. (Hogy ezeken kívül mennyi italtípusnak van még elfeledett magyar hagyománya, arra a …

La Valote Fornoni

2014. 03. 23. – 09:33 | No Comment
La Valote Fornoni

Összegzés:
★★★★☆ 3,5

                 

54% alk.                                                                  …

Versinthe la Blanche

2014. 01. 21. – 08:39 | No Comment
Versinthe la Blanche

Összegzés:
★★★☆☆ 2,5

                 

55% alk.                                                                  …

Fleurs du Mal

2014. 01. 08. – 14:52 | No Comment
Fleurs du Mal

Összegzés:
★★★☆☆ 2,3

                 

A termék cukormentességét (tehát a szigorúan vett abszintságát) nem sikerült ellenőrizni, de az íz alapján kevés vagy semennyi cukrot nem tartalmaz.
55% alk.                          …

La Blanche de L’Heure Verte (Paul Devoille)

2013. 12. 16. – 10:33 | No Comment
La Blanche de L’Heure Verte (Paul Devoille)

Összegzés:
★★★★☆ 3,8

                                                                    …

Lemercier Abisinthe Amer 72%

2013. 12. 11. – 16:37 | No Comment
Lemercier Abisinthe Amer 72%

Összegzés:
★★★☆☆ 2,8

                 
Gyártó: Lemercier Frères
72% alk.                                                              …

Pastisinthe 2. – lássuk az igazit!

2013. 12. 09. – 12:13 | One Comment
Pastisinthe 2. – lássuk az igazit!

Tavaly nyáron írtunk az álabszintok „pastisinthe”-nek csúfolt fajtájáról, melyek – márkától és nézőponttól függően – ürömkivonatos csillagánizslikőrnek vagy összecukrozva palackozott olcsóabszintnak tekinthetők. A pastis azonban nem egyenlő a csillagánizslikőrrel, így felmerül a kérdés: jogos-e a …

Enigma Verte de Fourgerolles (Paul Devoille)

2013. 12. 02. – 13:59 | No Comment
Enigma Verte de Fourgerolles (Paul Devoille)

Összegzés
★★★★☆ 4,0

Gyártó: Distillerie Paul Devoille
72% alk.
                                                            …

Pernod Spiritueux Anisé (Barcelona, késő 1970-es évek)

2013. 11. 20. – 07:56 | No Comment
Pernod Spiritueux Anisé (Barcelona, késő 1970-es évek)

Összegzés: ★★☆☆☆ 2,1
A mai Pernod likőr korábbi változata, mely vélhetően licensz alapján készült a Grupo Pracsa egy Esparreguera-i (Barcelona) üzemében. Bontatlan egyliteres üveg az eredeti, sértetlen zárjeggyel. 43% alk.              …

Green Demon Original (Lemercier)

2013. 11. 18. – 14:16 | No Comment
Green Demon Original (Lemercier)

Összegzés:
★★☆☆☆ 1,9

                 
Gyártó: Lemercier Frères
                                                                …

Absinthe Montania des Alpes (Liqueur)

2013. 10. 07. – 19:58 | No Comment
Absinthe Montania des Alpes (Liqueur)

Összegzés:
★★★☆☆ 2,3

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★★☆☆ 3,0

Liqueur aux Plandes d’Absinthe, azaz „fehérürmös likőr”, amivel már a címke is kizárja, hogy tényleges abszintról lenne szó. A 2007-es Absinthiades harmadik helyezettje az „áztatottnak” keresztelt kategóriában.
      …

Legendás kamuabszintok testközelből

2013. 09. 11. – 11:15 | No Comment
Legendás kamuabszintok testközelből

Minden valamirevaló abszintszakértő tudja, mi a Hill’s Absinth és a King of Spirits, pedig sem abszintnak, sem ihatónak nem lehet őket nevezni. Mégis mivel képes annyira hírhedtté válni egy-egy cseh álabszint, hogy még a valódi …

Vom Fass „Fehér Absinth” 58%

2013. 08. 28. – 17:12 | No Comment
Vom Fass „Fehér Absinth” 58%

Összegzés:
★★★☆☆ 2,9

Kimérve forgalmazott abszint a Vom Fass-tól.                                                         …

Absinth Original King of Spirits

2013. 08. 28. – 17:11 | No Comment
Absinth Original King of Spirits

Összegzés:
★☆☆☆☆ 0,5

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★☆☆☆☆ 1,0

                                                          …

Hill’s Absinth

2013. 08. 28. – 17:10 | No Comment
Hill’s Absinth

Összegzés:
☆☆☆☆☆ 0,1

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★☆☆☆ 1,5

                                                          …

La Valote Martin L’Originale

2013. 08. 28. – 16:44 | No Comment
La Valote Martin L’Originale

Szerkesztői értékelések:
★★★★★ 4,4
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★★ 4,3
(1 felhasználói értékelés)

                                                      …

Vom Fass Absinth 70%

2013. 08. 26. – 14:33 | No Comment
Vom Fass Absinth 70%

Összegzés:
★★★☆☆ 2,7

Kimérve forgalmazott abszint a Vom Fass-tól.                                                         …

Pastis 51

2013. 08. 26. – 14:23 | No Comment
Pastis 51

Szerkesztői értékelések:
★★★☆☆ 2,5
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★☆☆ 3,0
(1 felhasználói értékelés)

Típus: Pastis de Marseille
Ország: Franciaország                                             …

Tseligas Ouzo

2013. 08. 26. – 14:12 | No Comment
Tseligas Ouzo

Szerkesztői értékelések:
★★★☆☆ 2,2
(2 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★☆☆ 2,7
(1 felhasználói értékelés)

Ország: Görögország
Típus: ouzo / Ούζο (eredetvédett desztillált anis)
Forgalmazó: ALDI
                                     …

St. Antoine

2013. 08. 26. – 10:43 | No Comment
St. Antoine

Szerkesztői értékelések:
★★★★☆ 3,9
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 3,6
(1 felhasználói értékelés)

                                                      …

Authentique

2013. 08. 12. – 07:02 | No Comment
Authentique

Szerkesztői értékelések:
★★★★★ 4,4
(1 szerkesztői értékelés)

Felhasználói értékelések:
★★★★☆ 4,1
(1 felhasználói értékelés)

Gyártó: Les Fils d’Émile Pernot
                                              …

Ouzo 12

2013. 07. 17. – 09:48 | No Comment
Ouzo 12

Összegzés: ★★★☆☆ 3,0
Ország: Görögország
Típus: ouzo / ούζο (eredetvédett desztillált anis)                                                     …

La Fée Verte Szeged

2013. 06. 28. – 09:02 | No Comment
La Fée Verte Szeged

szerző: mIko
La Fée Verte Szeged – igen, ez az a piac, ahol még nem a kreatív, hangulatteremtő, hanem a kulcsszavakban gazdag név a nyerő, mert versenytárs nem igen akad. Ezért is nagyon örülök, hogy épp …

Mégsem volt első a bolti pálinka?

2013. 04. 25. – 13:17 | No Comment
Mégsem volt első a bolti pálinka?

Az elmúlt hetekben mindenhol arról lehetett olvasni, hogy a Népszabadság cikke szerint immár nem a pálinka a legkelendőbb szeszes ital a legális kereskedelemben, hanem harmadik lett a vodka és a keserűlikőr után. Ennek kapcsán az …

Mystical Spirit Absinth 77

2013. 03. 21. – 11:10 | No Comment
Mystical Spirit Absinth 77

Összegzés:
★☆☆☆☆ 1,1

Általános élvezeti érték: (mi ez?)
★★☆☆☆ 2,0

 
A gyári, német címke szerint finomszesz, víz, cukor, természetes aroma, mesterséges színezékek (brilliantkék és kinolinsárga) találhatók benne. 77% alk.                      …

Az új Pernod hamarosan megjelenik

2013. 03. 18. – 19:08 | One Comment
Az új Pernod hamarosan megjelenik

A hazánkban is kapható Pernod abszint a márkaigazgató 2011-es ígéretéhez híven a jelenlegi „nem teljesen autentikus” termékről hamarosan egy hagyományos, desztillált abszintra vált majd. Kérdés azonban, hogy ezen belül mire számíthatunk, és hogy itthon mikor …

Az EU-parlament leszavazta az abszint tervezetét

2013. 03. 13. – 17:51 | One Comment
Az EU-parlament leszavazta az abszint tervezetét

Mint a napokban kifejtettük, a szeszes italokkal foglalkozó EU-bizottság vázlatát megtámadta az élelmiszer-biztonsági bizottság, amiért az sem a tujon-, sem az anetolmentes italokon nem engedélyezné az abszint nevet. A képviselők a mai napon erős többséggel …

Álabszint fotósoknak

2013. 02. 27. – 18:09 | No Comment
Álabszint fotósoknak

Többször kerültünk már olyan helyzetbe, hogy egy új abszintos fényképre lett volna szükségünk, de éppen nem akartunk abszintot inni, pedig a hígítva eltett abszint később már nem az igazi. Ezért létrehoztuk a saját „fotóabszintunkat”, ami …

Efe Rakı

2013. 02. 14. – 20:28 | No Comment
Efe Rakı

Összegzés: ★★★★☆ 3,6
Ország: Törökország
Típus: rakı
Korábbi márkanév: Enfes Rakı                                                          …

Yeni Rakı

2013. 02. 13. – 16:13 | No Comment
Yeni Rakı

Összegzés: ★★★★☆ 3,4
Ország: Törökország
Típus: rakı                                                                …

Abszintizmus – már 145 éve is gyenge volt

2013. 02. 04. – 18:15 | No Comment
Abszintizmus – már 145 éve is gyenge volt

Az abszint betiltásakor korántsem volt tudományos egyetértés azt illetően, hogy a hatásai különböznek-e egyáltalán más italokétól – fél évszázadnyi tudományos kutatás és vita után sem komolyan vehető bizonyítékok, hanem társadalmi és politikai okok vezettek a …

Mitikus italok Magyarországon

2013. 01. 30. – 17:19 | No Comment
Mitikus italok Magyarországon

Akit az ősmagyar italok érdekelnek, azoknak csalódást kell okoznunk: a jelenünk italairól lesz szó. Nem az abszint az egyetlen köztük, amit a legtöbben úgy „ismernek”, „szeretnek”, illetve „utálnak”, hogy valójában soha életükben nem is találkoztak …

Isidoros Arvanitis Ouzo of Plomari

2013. 01. 05. – 13:24 | No Comment
Isidoros Arvanitis Ouzo of Plomari

Összegzés: ★★★★☆ 3,2
Ország: Görögország
Típus: plomari-i ouzo / Ούζο Πλωμαρίου (eredetvédett desztillált anis)
A plomari-i ouzót képviselő négy márka egyike. A gyártó honlapja szerint a fűszerezés ánizsból, csillagánizsből, édesköményből, fahéjból, szerecsendióból, sóból és masztixból (a híoszi masztika …

Ari Raki

2013. 01. 05. – 13:01 | No Comment
Ari Raki

Összegzés: ★★★☆☆ 2,2
Ország: Németország
Típus: „szeszesital-különlegesség szőlővel és ánizzsal”
Gyártó: Felix Rauter GmbH (kifutó termék)
A török rakı hírnevét célzó, de tőle egyértelműen különböző, Németországban palackozott szeszes ital. Habár a címke nem utal török származási helyre (leszámítva, hogy …

Obsello II – immár Amerikában

2012. 12. 10. – 12:11 | No Comment
Obsello II – immár Amerikában

Régi kedvencünk, az Obsello Absenta eddigi formájában megszűnt. A spanyolországi Esmeralda szeszfőzdét tulajdonosa egy ideje bezárta, és Kaliforniában nyitott másikat, ami nem meglepő azok után, hogy az Obsello korábban is inkább az amerikai piacot célozta.

Bryan …