Összegzés: ★★★★★ 4,6

Beszerzés és értékelés: 2010-ben.

Fontos! Az elmúlt években a külföldi abszintkedvelők egyöntetűen állítják, hogy a Roquette és más Émile Pernot abszintok egyáltalán nem közelítik meg a korábbi minőségüket. Ez az értékelés valószínűleg távolról sem fedi a mai valóságot.

A gyártó szerint 1797-es recept alapján főzött verte. 75% alk.                                                       

Megjelenés	★★★★★ 5,0
Louche	★★★★☆ 3,5
Illat	★★★★★ 4,5
Íz	★★★★★ 4,5
Lecsengés	★★★★☆ 4,0
Összhatás	★★★★★ 4,5

Értékelő: Ádám (2011.07.15.)

Megjelenés
Erőteljes, sárgásba hajló peridot. Nagyon élénk, mégis végtelenül természetesnek hat.

Louche
Homályos, lassú, abszintok közt gyenge, de azért nem átlátszó. A korai recept normális velejárója.

Illat
Erős, fűszeres, nehéz fehér- és római üröm, enyhe ánizs, friss-fűszeres körítés.

Íz
Sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az illat alapján várható lenne; a halvány ánizs-édeskömény mellett másféle édesség is érezhető, ami miatt a cukrozását nem feltétlenül ajánlom, egyesek számára émelyítővé teheti. A finoman keserédes kezdés után merész fűszeresség és halvány borsmenta is érezhető, jó egyensúlyban.

Lecsengés
Nem túl selymes, de nem tűnik hígnak sem. A különlegességét valószínűleg az anetol helyett túlsúlyban lévő, másféle illóolajok adják. Kellemes, hosszú, utóíz ürömmel és némi mentával. Nem sietteti a következő kortyot.

Összhatás
Kezdőknek és az ánizsosabb vonal kedvelőinek elsőre nehéz hová tenni (vagy egyáltalán élvezni, ha már itt tartunk), de némi ismerkedés után legszívesebben mindig tartana belőle az ember. A klasszikus francia stílushoz áll közel, de nála is fűszeresebb és szárazabb. Olyasmi a Roquette az abszintok közt, mint a legfüstösebb single malt-ok a skót whiskyk között.

hozzászólás