Home » Bárpult

A szocialista Magyarország egykori pálinkái – I. rész

Submitted by on 2014. 07. 02. – 11:38No Comment

Szerző: Dobos János

Talán egyetlen mai pálinka sem mondhatja el magáról, hogy annyira ismert lenne, mint a szocialista időkben volt kapható „barack” és „cseresznye” pálinka, melyek csupán nevükben hasonlítottak a mai pálinkákra, tartalmukat tekintve viszont nagyban különböztek. E két pálinka finomszeszből és aromából készült hidegúton, velük ellentétben a mai pálinkák csakis gyümölcsből készülnek. A barna címkés „Csikós” Barack pálinka és a fekete címkés Cseresznye pálinka népszerűségét a tetszetős, könnyen megjegyezhető címkéinek köszönhette, melyek először a Magyar Likőripari Vállalat neve alatt jelentek meg az 1960-as évek elején.

Óriási mennyiségben készültek ezek a „pálinkák”. Tömegtermékek, kommerszek a javából, a 0,05 l-es felestől a literes golyvás palackig minden kiszerelésben kaphatóak voltak. Ízük csakis a hozzáadott aromából eredt, alkoholtartalmuk egységesen 40%-os volt. A 0,05 l-es változat érdekessége a ’70-es ’80-as években a feltépőkupakos zárás, ellentétben a mai csavarzáras technológiával. A feltépőkupak fémből, alumíniumból készült, a legtöbb ilyen termék a Kőbányai Likőrgyárban látta meg a napvilágot. A golyvás palack nevét a kinézetéről kapta, olyan az üveg nyaka, mint a valóságban a pajzsmirigy megnagyobbodása, a strúma.

A tömegtermelés ellenére egy tekintetben nem minden termék volt kinézetben egyforma: a ’80-as években ha Győrben emeltük le a polcról a Csikós barackot, nagy valószínűséggel a Győri Szeszipari Vállalat neve alatt futott, ha pedig az ország keleti felén lévő kisboltba tértünk be, akkor a Kisvárdai Szeszipari Vállalat szerepelt gyártóként, minden egyébnél, a címke kinézete, az ital tartalma: teljesen azonos volt, akárcsak a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat, Budapesti Szeszipari Vállalat, Budapesti Likőripari Vállalat neve alatt megjelenő Csikós Barack, ill. Fekete Cseresznye esetén. Ragaszkodtak a vásárlók a megszokott küllemhez, a barna címke egyet jelentett a barack pálinkával, a fekete alapon pirosas fehér keret egyet jelentett a cseresznyével. A szokás nagy úr, ezért nem is volt változtatás, évtizedekig minden úgy nézett ki, mint kezdetekben. Egy alkalommal volt újítás, a cseresznye esetén, 1985 környékén, a Budapesti Likőripari Vállalatnál. A termékből kevesebb fogyott, így nem sokkal később újra visszajött a korábban már ismert és sokak által így nevezett: „fekete szárú” Cseresznye pálinka, mely továbbra is uralta a piac e kategóriáját társával, a barackkal.

szocbarack

A szocialista szesz- és likőripar általános mentalitása valamennyi termékére a legtöbb esetben azonos volt: könnyen eladható, nagy mennyiségben rendelkezésre álló legyen. A kis szériás, limitált darabszám nem volt jellemző ezekre az évtizedekre, a tömegtermelés volt túlsúlyban. Aki mégis jobbat, természetesebbet, igazit szeretett volna, a három legismertebb minőségi pálinka közül válogathatott: Barack pálinka „Fütyülős” védjeggyel, Pecsétes Barack Pálinka, Hungária Ó-Barack Pálinka. Utóbbit tekinthetjük az előző rendszer legjobb nagy tételben gyártott minőségi barackpálinkájának. Országos ismeretségű, nagy tételben készült valódi, minőségi cseresznye pálinkáról nem tudok, a valódi cseresznye pálinka csak a kisebb tsz-ek, gazdaságok kis tételben palackozott pálinkáiként születhettek.

Kommersz, különleges vagy valódi pálinka? Évtizedekig e három kategóriába lehetett besorolni a kereskedelemben kapható pálinkákat. Ezen csoportok 2002. július 1-ig léteztek, innentől pálinka névvel csak a gyümölcsből készült termékeket lehet nevezni. A kategóriákról néhány szót:

  1. Kommersz pálinkák, melyek hidegúti eljárással készültek, ami nemes egyszerűséggel annyit takart, hogy a finomszeszbe aromát (és a barack esetén karamellt) öntöttek, majd pár hétig hagyták összeérni. Az idő elteltével már csak a megfelelő alkoholtartalmat kellett vízzel beállítani, így lehetett palackozni a könnyedén elkészült „pálinkát”.
  2. Különleges vagy vágott pálinkák, amik nagyban hasonlítottak az előbbi készítéséhez, annyi különbséggel, hogy a gazdagabb, egyedibb íz elérése érdekében tartalmaztak hozzáadott valódi gyümölcspálinkát, megközelítőleg 25%-os arányban.
  3. „Valódi” és „kisüsti” pálinkák, melyek gyümölcsből készültek ugyan, de a színvonaluk jellemzően nem érte el a mai prémium pálinkákét.

A Fekete Cseresznye ízvilága első kóstolásra tolakodóan intenzív, műcseresznye domináns aromájával és magzamatot utánzó mandulaaromával. Párja, a barack ízét tekintve hihetetlenül mesterkélt barack aromával bírt, mely szó szerint tényleg nehezen feledhető, a karamell jelenléte csak szín-kiegészítésre szolgált.

A rendszerváltást követően az ismert címkék nem tűntek el a kereskedelemből, a napvilágot látott kisebb vállalkozások a hagyományokra alapozva szintén az ismert formátumú címkékkel jelentek meg, persze voltak újítók is, akik csak a hangulatot tartották meg, pl. a barack esetén más csikós képet jelenítettek meg a címkén – ez a változás ma is érzékelhető: sokan a lovas huszárt megtartották a címkéken, utalva elődjére.


posztszoc2
posztszoc3

A két kommersz pálinka megszokott címkéjének életében 2002.07.01. volt az igazi váltás pillanata. Innentől azokká váltak, amik valójában is voltak: szeszesitalok / ízű szeszesitalok. 2012-től pedig ízesített vodkaként továbbra is szereplői a piacnak.

Napjainkban egyedül a Miskolci Likőrgyár kínálatában találhatjuk meg a korabeli címkedizájnt, mely nosztalgia azok számára, akik a ’70-es ’80-as években gyakran látták – fogyasztották ezt a két népszerű terméket. Ízben viszont az összes ma kapható kommersz barack és cseresznye tükrözi az előző rendszer klasszikusainak ízét, hangulatát.

hozzászólás