Home » Korzó

Abszintjelenetek – A fekete múmia átka

Submitted by on 2015. 10. 27. – 13:09No Comment

Hiba lenne hiteles korrajzot elvárni A fekete múmia átkától, hiszen sokkal inkább Rejtő Jenő stílusát próbálja felidézni, mint bármiféle valóságot. Akár az abszintot, akár a kora 20. századot, akár az alapul vett Rejtő-kisregényt nézzük, ez a film gazdagon él az alkotói szabadsággal, és ezt nem is teszi rosszul.

mummy30

Mint sok más, 1870–1930 közé tehető történetben (például a Drakulában), az abszintos vonal itt sem az eredeti műből származik, hanem a modern feldolgozásnál került bele, hiszen manapság szinte nem is létezhet századforduló környéki történet abszint nélkül. A film alapját képző Rejtő-kisregényben (A detektív, a cowboy és a légióonline olvasható a MEK honlapján) semmiféle utalás nem történik az abszintra, de még csak nem is konyakoznak. Kávét és süteményt pusztítanak szégyentelen mennyiségben, és még fizetőeszközként is használják ezeket a tejivóban – merthogy a ponyvaírók törzshelye ott nem a filmbeli Abszint kávéház, hanem a Barbara Tejbár. Na de hogyan lehetne ebből manapság Rejtő-filmet csinálni? Persze, hogy sehogy.

mumia20Az abszint ábrázolását láthatóan úgy próbálták megoldani, hogy se ételfestékes vacaknak ne tűnjön, se a köztudatban élő, mitikus rövidital-szerepéből ne lépjen ki. Ennek eredménye egy szabályosan felhígított abszintnak látszó, opálos folyadék, amelyet azonban eleve ilyen formában töltenek ki a palackból, és a szerepe szerint tömény ital. Rövidet töltenek belőle, és a naponta abszintozó Pugacsev minden adaggal újra és újra kiüti magát, a pultos-tulajdonos Hoggard pedig láthatóan rosszul lesz, miután beszéd közben behajít egy pohárral. Erre a második palack halálfejes rajza is próbál ráerősíteni, bár ez talán már viccnek is elcsépelt egy kicsit – és egyébként már csak hivatalból is bele kell kötnünk.

A film más szempontból is igencsak szabad feldolgozás, inkább csak alapként használja a Rejtő-kisregényt, mellyel azonosan kezdődik, majd egy teljesen másik történetet kerekít belőle. Ennek ellenére joggal dicsérik, mint jó Rejtő-filmet, de az egyik legnagyobb különbség nagyon jól tükrözi, hogy miben tér el a film attól, amit Rejtő képviselt: Plack (a filmben Plock) eredetileg nem holmi ezerpengős tartozásért és a menyasszonyáért vállalja el kényszerből, hogy a segítségével Hoggard rokona alig két órán belül kitanulja a regényírást és megírja első regényét. A hepiend a kisregényben valami egészen másból, egy vérbeli ponyvás csavarból születik, az Egyszerű Plack pedig igazi szajréért dolgozik: ha a rokon még aznap este eladja első regényét a kiadónak, akkor neki természetben jár ezért hat kávé és ugyanennyi túrós sütemény.

„Azért mégis lehet, hogy eladja – biztatta Hoggard –, mert maga a hat túrós miatt nagyon erőszakos lesz.”

mumia10
Az abszint első és leglátványosabb megjelenése, ez a folyékony nitrogénes (vagy szárazjeges) változat egy fiktív, mérgezett abszintot ábrázol, mellyel az írók egy regénybeli sejket tesznek el láb alól.

A teljes film megtekinthető itt: YouTube
Az eredeti kisregény még egyszer: Magyar Elektronikus Könyvtár (HTML)
A kötet más formátumokban: Rejtő Jenő: Az utolsó szó jogán

A Revizor portál filmkritikája: A törött monokli útján

hozzászólás