Home » Abszint, Értékelés, Franciaország

République (Alandia)

Submitted by on 2017. 10. 23. – 17:39No Comment
Összegzés: ★★★★☆ 3,4

                 

68% alk.                                                                     

Értékelő: Oláh Ádám
2017. 10. 23.

Megjelenés ★★★★ 4,0                                    
Louche ★★★☆☆ 3,0
Illat ★★★★☆ 3,5
Íz ★★★☆☆ 3,0
Lecsengés ★★★★☆ 3,5
Összhatás ★★★★☆ 3,5

Megjelenés
Konyakos barna, némi zöldes árnyalattal, de ez utóbbi csak a legvékonyabb keresztmetszetnél látszik igazán.

Louche
Előbb halovány fodrok, majd hirtelen csillagánizs-robbanás, tinktúrás jellegű zavarosvizes hatással. Hamar teljes opállá válik, és az olajsáv is hamar eltűnik. Az opál gyengén árnyalt, sárgásbarnás zavaros víz, szürkés őszilé.

Illat
Hígítás előtt határozott brandy, édeskömény, gyógynövényszirup „zöld” aromákkal, talán némi borsmenta – szokatlanul visszafogott, az ember hajlik rá, hogy töményen is megkóstolja. Hígításkor a földes-dudvás, szappanos növényi illatok kerülnek előtérbe, némi borpárlatos édességgel kísérve. Émelyítő, nehéz illatok uralják, de nem túl intenzív, így összességében inkább csak egyoldalú, kicsit üres. Hiányzik az igazán friss abszintos gerinc, de a szappanos-gyökeres jelleg ad neki némi frissességet.

Íz
Itt kicsit egyértelműbb a csillagánizs aromája és édes-csípős érzete, de az ízt is kissé kámforos, szappanos, gyógyfüves édesköményjelleg uralja. Elsőre úgy tűnt, az öt rész víz sok volt neki, töményebbre hagyva viszont túlzó lett a fűszeres-csillagánizsos éle. Telítetlen és kissé egysíkú-émelyítő, de kellemesnek lehet nevezni.

Lecsengés
Hígítástól függően kissé csípős vagy kissé vizes. Mivel az első kóstolásnál itt is soknak tűnt az 1:5-ös arány, másodszorra többféle hígításban is belekóstoltam kb. 1:3-tól, de mint nálam általában, végül most is inkább 11% körüli alkoholnál (1:5) volt a legnyerőbb. Friss szájízt hagy némi borsos fűszerességgel, de a lecsengése egyébként rövid és elég jelentéktelen.

Összegzés
Azt a jellegzetes, földes-szappanos stílust idézi, amivel eddig csak Paul Devoille-abszintoknál találkoztunk, és ez nem is véletlen, mivel szintén ott készül az Alandia számára. A République azonban valamivel üresebb, szétesettebb az Enigmánál, és emlékeim szerint a Libertine-nél is. Az alappárlat elég jelentéktelen, testetlen, és így a határozott fűszerezést sem bírja el igazán jól. A kóstolás egyetlen pontján sem igazán élveztem (leszámítva a tömény illatát), de a zavaró tulajdonságai ellenére végig szalonképes, kellemesnek mondható volt.

hozzászólás