Összegzés:

★★★☆☆ 2,9

68% alk.

Nem tévesztendő össze az egyéb „La Fée Absinthe” termékekkel:

• • A La Fée Parisienne korábbi változatával, melyet átlátsző üvegben, zöld ételfestékkel palackoztak. (Elképzelhető, hogy maga az ital ugyanilyen, vagy valamivel gyengébb.)
  • A további La Fée Absinthe italokkal (Blanche, Bohemian, NV, stb.), melyek változatos jellegűek, egy részük nem is tekinthető abszintnak.

A gyártó szerint többek közt fehér üröm, római üröm, génépi (különböző alpesi ürömfajokat takar), ánizs, csillagánizs, édeskömény, izsóp és koriander felhasználásával készült.

Értékelő: Oláh Ádám
2018. 11. 19.

Megjelenés	★★★☆☆ 3,0
Louche	★★★★☆ 3,5
Illat	★★★☆☆ 2,5
Íz	★★★☆☆ 3,0
Lecsengés	★★★☆☆ 3,0
Összhatás	★★★☆☆ 2,5

Megjelenés
Természetes zöldessárga, de egyaránt halvány és fakó, jelentéktelen látvány. Hozza a kötelezőt (ami jelen esetben a természetes zöldes árnyalat), és láthatóan nincs is ennél több célja.

Louche
Későn kezd opálosodni, valahol 50% alkohol környékén. A legelején van egy kis áttetsző, csinos felhősödés, utána vastag, tömbös. Nem rossz, de nem is látványos, és a sápadt színárnyalat sem segít rajta. Hígítás után zöldesfehér, elég homogén, tejes látványú, bár végeredményben egész csinos.

Illat
Az üvegbe szagolva kiábrándító, kommersz csillagánizslikőrös jelleggel támad, és hígítás után is ez uralja, de sejthető egy kis ürmös árnyalat is. Pár pohárnyi ismerkedés után egyre jobban érezhető eukaliptusz-cukorkás, légfrissítős abszintjelleggel egészült ki. Így is nagyon „ipari”, de nem kellemetlen, és van egyfajta laza könnyedsége is a hasonló stílusú abszintokhoz képest.

Íz
Egy árnyalattal könnyedebb és finomabb, mint amit az illat ígér, de itt is az ánizsos (eukaliptuszos, stb.) cukorkák jellegét és színvonalát idézi, és egy kicsit túl is kellett hígítanom, hogy ne legyen tolakodó-émelyítő. Így már többszöri kóstolás után alkalmanként sikerült elcsípni benne egy igen vékony árnyalatot abból a krémes-friss jellegből, ami egy jó abszintot jellemez, de ehhez türelem és koncentráció (talán némi fantázia is…) kell, egyébként mintha ott se lenne. Az ürmös-fűszeres jelleg annyira halvány, hogy azt sem igazán lehet eldönteni, jobban járnánk-e ha erősebben lehetne érezni – csak a szájérzetben jön át aránylag magabiztosan. Megdicsérni leginkább azért lehetne, mert cukrozatlanul sem kiegyensúlyozatlan, cukrozva viszont émelyítőbb és még egysíkúbb lett, így a hozzá csomagolt szép abszintkanalat jobb félretenni.

Lecsengés
A csillagánizs csípése kissé büntet (főleg, ha nem kap legalább 1:5 vizet, akkor viszont kicsit vizes), de így is egészen kulturált, az utóíz friss, tiszta, kellemesen kesernyés – bár ezzel még nem vagyunk magasabban, mint egy jó szájvizes öblögetés után.

Összhatás
Jól kiegyensúlyozott, de fapados abszint, aminek nem sok köze van ahhoz a színvonalhoz, ami ilyen árcédulát indokolna. Akinek a minőségi ánizsos ital nem csak a Pernod likőr, Ricard pastis szintjét jelenti (netán ivott már jobbféle abszintokat), annak ez is csalódás lesz. Amellett, hogy nem túlzottan finom és hogy ehhez mérten kínosan drága, az is gond, hogy az ilyen abszintoknak az eltérő gyártástechnológia miatt alapvetően más ízük van, mint egy „rendes” abszintnak. Van itt ánizsos és ürmös íz is, de másképp. Míg mondjuk a bourbon whisky jellegét egy alap Jim Beam-ben ugyanúgy felismerhetjük (bár kissé fapados szinten), mint egy sokkal drágább társában, addig itt nem áll fenn hasonló folytonosság. Aki arra kíváncsi, mit lehet igazán szeretni az abszintban, az erre sem kap választ a 14-17 ezer forintjáért.

hozzászólás